A kézremegés okai

A kézremegés– főleg idős korban – az egyik leggyakoribb mozgásszervi tünet, amelyet a kézizmok ismétlődő, ritmusos összehúzódása és elernyedése idéz elő - írja az otvenentul.

A kézremegés bármely életkorban előfordulhat, nem ritkán valamilyen súlyos betegség – agytályog, agydaganat, sclerosis multiplex, Parkinson-kór, epilepszia, veseelégtelenség, stroke, cukorbetegség kapcsán előforduló perifériás idegkárosodás, pajzsmirigy-túlműködés – előjele vagy társult tünete.

Szerencsés esetekben azonban csak olyan banális okok állnak az mögötte, mint egy váratlan stresszhelyzet, vagy krónikus fáradtság, de az egyik kéz fizikai túlterhelése, vagy akár a túlzott koffein- vagy alkoholfogyasztás, illetve bizonyos gyógyszerek rendszeres szedése, vagy éppen elhagyása.

Nézz a kezed után!

Amennyiben azonban a kéz remegése gyakorivá és egyre zavaróbbá válik, érdemes kideríteni, mi okozza.

A pontos diagnózis felállításához és a hatékony gyógyításához az orvosnak a társuló tünetekre is figyelemmel kell lennie.

A Parkinson-kórral járó kézremegésre jellemző, hogy nyugalmi állapotban is jelentkezik. Korai felismerése azért fontos, mert az akarattalan kézmozgáshoz és izommerevséghez a betegség előrehaladtával lelassult gondolkodás is társul, ami a dopamin ingerületátvivő anyaggal működő agyi területek fokozatos pusztulásával függ össze.

Ez a neurológiai betegség gyógyszeres kezelés segítségével „menedzselhető”, pontosabban: az általános – tehát testi és szellemi – állapotromlás lassítható.

A kézremegésre panaszkodó beteg anamnézisének felvételekor az orvos a rendszeresen szedett gyógyszerek közül azokat is számba veszi (ide tartozhatnak többek között egyes asztmaellenes szerek, az antidepresszánsok, sőt a nyugtatók is), amelyeknek kellemetlen mellékhatása lehet az akarattalan kézmozgás.

Könnyen megszüntethető életviteli okok

A doktor a kézremegés okainak feltárásához kikérdezi a beteget mindazon élvezeti szerek – koffein, alkohol, drogok – fogyasztásának gyakoriságáról is, amelyek ilyen mozgási zavart idézhetnek elő. Arról is tájékozódik páciensénél, hogy éppen nem valamely káros (dohányzási, alkoholfogyasztási, kábítószerezési) szenvedélyéről való leszokása, az ún. „megvonási” tünetek idézik-e elő a kézremegést.

A rendszeresen és túlzásba vitt kávézás például sokaknál idéz elő átmeneti kézremegést.

Az akaratunk által irányíthatatlan kézmozgást az is előhívhatja, ha éhgyomorra – amikor alacsony a vércukorszintünk – elfogyasztunk egy csésze, kb. 95 mg koffeint tartalmazó kávét. Az alacsony vércukorszint azért járhat ilyen kellemetlen következménnyel, mert glükóz – a sejtek „üzemanyagának” – hiányában a szervezetünk legkisebb élő egységei nem tudnak inzulinhoz jutni, így azt a mellékvese által termelt, adrenalin nevű hormon próbálja biztosítani. Ennek a hormonnak (ami egyébként gyors izommunkára sarkallja az idegrendszert) a hatására pedig az izmok összerándulása – remegés formájában – felerősödhet.

Az átmenetinek mondható, a vércukorszint-eséssel összefüggő kézremegéstől gyorsan megszabadulhatunk egy pohár gyümölcslé, néhány szemnyi aszalt gyümölcs (mazsola, datolya stb.), vagy szőlőcukor elfogyasztásával.

Mivel a túlzott alkoholbevitel hatással van a központi idegrendszerre, az alkoholfüggőknél tipikus (és egyben árulkodó) tünet a reggeli ébredés utáni erős kézremegés, amit azonban csak az italozó életmódról való leszokással lehet végleg megszüntetni.

Az erős indulatok, a stresszes helyzetek is kézremegést okozhatnak, amit ugyancsak az adrenalinszint emelkedése idézhet elő. Az érzelmileg, lelkileg labilis embereknek sokat segíthet, ha megtanulják a különféle feszültségoldási technikákat (relaxálás, meditáció, jógázás).

A gyógyszerek mellékhatásaként jelentkező kézremegés felszámolásában – a kezelőorvossal megbeszélt – gyógyszercsere segíthet. Az sem ritka azonban, hogy éppen akkor jelentkezik ez a kellemetlen tünet, amikor hosszabb idő után leáll a beteg valamely, orvos által elrendelt gyógyszer szedésével.

Nem eléggé köztudott, de a magnézium hiányára is utalhat a kéz remegése.

Mivel ez a létfontosságú ásványi anyag jelentős mértékben járul hozzá az idegrendszer „olajozott működéséhez”, ha a szükségesnél kevesebb jut a szervezetbe, az okozhat nem csak izomgörcsöket, rángásokat, hanem remegést is.

Mivel a nyugati, úgynevezett ipari társadalmakban élőknél folyamatosan nő a magnéziumdeficithez köthető egészségproblémák/betegségek (pl. izomgörcsök, szívritmuszavarok, migrén, krónikus fáradtság, hangulati labilitás, depresszió stb.) gyakorisága, ezek megelőzéséért sokat tehetünk a magnéziumban gazdag ételek (olajos magvak, hüvelyesek, burgonya, banán, teljes kiőrlésű gabonafélékből készült pékáruk stb.) gyakori fogyasztásával.

Forrás: Ötvenentúl.hu